Alapító okirat

SAPIENTIA – Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány
ALAPÍTÓ OKIRATA

Amely abból a célból készült, hogy az I. pontban megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) alapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civiltörvény) alapján jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú jogállású alapítványt hozzon létre az alábbiak szerint:

I. Az alapító neve, székhelye:

Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet

3300 Eger, Barkóczy u. 5.

II. Az alapítvány elnevezése:

SAPIENTIA Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány

III. Az alapítvány célja:

Általános: Az iskola oktató, nevelő munkájának, az oktatás eszközeinek, a nyelvoktatás és számítástechnikai oktatás színvonalasabbá tétele. Eger város iskoláskorú gyermekei tanulmányi, kulturális, sport és szabadidős programjainak lehetőség szerinti támogatása.

Különösen: Az iskola oktató, nevelő munkájának tartalmi korszerűsítése a diákok és tanárok, valamint támogatók munkájának erkölcsi elismerése, ösztönzése. Az iskola technikai tárgyi feltételeinek fejlesztése. Az iskola keretein belül a tanulók tanórán kívüli sport, kulturális, szabadidős, önkormányzati, önszerveződési feltételeinek javítása. Szakmai tanulmányutak részbeni vagy teljes támogatása tanulók és kísérő nevelőik részére. Kiemelkedő tehetségű tanulók speciális fejlődési lehetőségeinek támogatása.

IV. Az alapítvány székhelye:

3300 Eger, Bartók B. tér 4.

V. Az alapítvány politikai semlegessége:

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

VI. Az alapítvány közhasznúsága:

Az alapítvány az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

  • nevelés és oktatás képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • kulturális tevékenység,
  • természetvédelem, állatvédelem,
  • környezetvédelem,
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • sport.

Az alapítvány a közhasznú tevékenységeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

  • általános iskolai, gimnáziumi nevelés-oktatás (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § 1. g) pont),
  • a kulturális örökség védelme (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bekezdés),
  • a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabály-hely írja elő: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64. § (1) be-kezdés),
  • az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § c) pont),
  • sport, ifjúsági ügyek (e közfeladat teljesítését az alábbi jogszabályhely írja elő: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLX-XXIX. tv. 13. § (1) 15. pont).

Az alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a kuratórium elnökével történő előzetes egyeztetés alapján az alapítvány székhelyén bárki betekinthet.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet működéséről, a szolgáltatása igénybevételének módjáról és a beszámolóiról a kuratórium elnöke helyi sajtóorgánumon, illetve lehetőség szerint az alapítvány honlapján keresztül nyújt tájékoztatást.

Az alapítvány, mint közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

VII. Az alapítványhoz történő csatlakozás:

Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki, aki az alapítvány céljával egyetért és az alapítvány részére vagyoni juttatást teljesít, csatlakozhat.

Az alapítvány javára tett adományozás önmagában alapítványi tagságot nem keletkeztet.

VIII. Az alapítvány ügyvezető szerve:

A kuratórium az alapítvány ügyvezető szerve. A kuratórium öt természetes személyből áll. A kuratórium tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői. Az alapító fenntartja magának a kuratórium elnöke kijelölésének jogát.

A vezető tisztségviselők ügyvezetési tevékenységüket az alapítvány érdekének megfelelően kötelesek ellátni. Az alapítvány irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak az alapító hatáskörébe, a kuratórium jogosult.

A kuratórium kezeli az alapítványi vagyont.

A kuratórium az alapítvány tevékenységéről évente beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet készít. A beszámolót és a mellékletet az elnök terjeszti a kuratórium elé, amely annak megvitatása után dönt elfogadásáról.

A kuratórium tagjai:

A kuratórium elnöke:

Tóthné Szük Erzsébet (a.n.: Máthé Anikó)
3300 Eger, Felvégi u. 89.

A kuratórium taqiai:

Papp László (a.n.: Szemerédi Jolán)
3300 EgeI, Bercsényi u. 51/A.

Villangó Pálné (a.n.: Kasza Erzsébet)
3300 Eger, Bethlen Gábor út 34/A.

Bukta Ildikó (a.n.: Bíró Gizella)
3378 Mezőszemere, Farmosi u. 10

Mezei Sándorné (a.n.: Mezei Eva)
3300 Eger, Remenyik Zs. u. 18. II/3

A kuratórium tagjait az alapítvány alapítója nevezi ki. A kuratóriumi tagok megbízása a tisztségnek a kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

A kuratóriumi tagsági tisztség határozatlan időre szól.

A kuratórium tagjait tevékenységükért díjazás nem illeti meg.

A kuratórium tagjai tevékenységüket az alapítvány érdekének megfelelően kötelesek ellátni.

A kuratórium tagjaival szembeni követelmények:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja.

Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Ülésezés:

A kuratórium évente legalább egyszer ülést tart, amelyet az elnök hív össze.

Bármely kuratóriumi tag kérheti kuratóriumi ülés összehívását a cél és az ok megjelölésével. Ilyen kérelem esetén a kuratórium elnöke köteles a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül intézkedni az ülés összehívásáról. Ha ennek a kötelezettségének a kuratórium elnöke nem tesz eleget, a kuratórium ülését a kérelmet előterjesztő tag is összehívhatja

A kuratóriumi ülések nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

Az ülés összehívása:

A kuratórium ülését a kuratórium elnöke meghívó küldésével hívja össze. A kuratórium tagjait a kuratóriumi ülést megelőző 15 nappal a kuratóriumi ülésről értesíteni kell az alábbi módok valamelyikén: a meghívó postai úton történő megküldésével, a meghívó elektronikus úton történő megküldésével, vagy a meghívó személyesen történő átadásával. A meghívónak tartalmaznia kell az alapítvány nevét és székhelyét, a kuratóriumi ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a kuratóriumi ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Az alapítvány a kuratóriumi ülését elsősorban az alapítvány székhelyén tartja.

Ha a kuratórium ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A kuratórium ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Határozatképesség:

A kuratórium ülése akkor határozatképes, ha azon az összes kuratóriumi tag közül legalább három kuratóriumi tag jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Határozathozatal:

A kuratóriumi tagok a kuratóriumi ülésen nyílt szavazással hozzák meg határozataikat. A kuratóriumi ülésen a kuratórium minden tagját egy szavazat illeti meg. A kuratórium döntéseit egyhangú szavazással hozza. Szavazat-egyenlőség esetén nincs eredményes döntéshozatal.

Összeférhetetlenség:

A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az alapítvány, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

A kuratórium tagjai a Civiltörvény 38. § (1) bekezdésében foglalt döntéshozatalra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt ismerik és elfogadják, a 39. § (1) bekezdésében foglalt kizáró okokat ismerik, velük szemben nem állnak fenn, a 39. § (2) bekezdésében foglaltakat ismerik és tudomásul veszik.

Jegyzőkönyvvezetés:

A kuratóriumi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kuratóriumi ülés időpontját, a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a kuratórium valamennyi tagja hitelesíti.

A kuratóriumi ülésen hozott döntésekről az érintetteket a jegyzőkönyv postai vagy elektronikus úton történő megküldésével kell értesíteni, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül. Más személyek a döntések tartalmáról az alapítvány székhelyén található hirdetőtáblán keresztül szerezhetnek tud-mást.

A kuratórium elnöke a kuratórium döntéseiről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a meghozott döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatónak kell lennie.

A kuratóriumi tagok felelőssége:

A kuratórium tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az alapítványnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az alapítvánnyal szemben.

A kuratóriumi tagság megszűnése:

A kuratórium tagjának tisztsége megszűnik:

a) a kuratórium tagjának halálával,

b) a kuratórium tagjának e tisztségről való lemondásával,

c) a kuratóriumi tag alapító általi visszahívásával,

d) az alapítvány megszűnésével.

ad b) A kuratórium tagja tagsági tisztségéről az alapítvány alapítójához intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül lemondhat. Ha az alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új kuratóriumi tag megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

ad c) A kuratórium tagját megbízatásának lejárta előtt az alapítványi cél meg-valósításának közvetlen veszélyeztetése esetén az alapító hívhatja vissza.

A kuratóriumi tag tisztségének bármely okból való megszűnése esetén az alapító jogosult a kuratórium új tagjának kijelölésére. Ha a kuratórium tagjainak száma három fő alá csökken, a kuratórium döntést nem hozhat.

IX. Az alapítvány képviselete:

Az alapítvány törvényes képviseletét a kuratórium tagjai látják el, akik képviseleti jogukat önállóan gyakorolják.

A bankszámla feletti rendelkezési jogot a kuratórium bármely két tagja együttesen gyakorolja.

X. Az alapítvány működése:

Az alapítvány határozatlan időre jön létre.

Az alapítvány működése magába foglalja az alapítvány kitűzött céljainak megvalósítása érdekében a vagyon gyarapítását és ennek felhasználását, továbbá más szervezetekkel, intézményekkel való együttműködést.

XI. Az alapítvány gazdálkodása:

Az alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával felel. Az alapító – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – az alapítvány tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

Az alapítvány a jelen alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) – ideértve a közhasznú tevékenységet is – folytathat és – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az alapítvány csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

Az alapítvány vagyonát céljának megfelelően kell kezelni és felhasználni.

Az alapító az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza.

Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány céljának megvalósításával össze-függésben annak a személynek juttatható vagyoni szolgáltatás, akit az alapító okirat vagy az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl.

Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az alapítvány befektetési tevékenységet nem végez.

Az alapítvány bevételei:

a) az alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

c) a költségvetési támogatás,

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

f) befektetési tevékenységből származó bevétel,

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

Az alapítvány kiadásai:

a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,

c) az alapítvány szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az alapítvány induló vagyona:

Az alapítvány induló vagyona 50.000,- Ft, azaz Ötvenezer Forint készpénz.

Az alapítvány pénzbeli vagyonának kezelője az OTP Bank Heves Megyei Igazgatósága.

XII. Az alapítói jogok és kötelezettségek átruházása:

Az alapítói jogokat és kötelezettségeket az alapító átruházhatja, ha az alapító okiratban vállalt vagyoni hozzájárulását teljesítette.

XIII. Az alapítói jogok gyakorlása az alapító kiesése esetén:

Ha az alapító meghalt, vagy más okból az alapítói jogait véglegesen nem gyakorolja, az alapítói jogokat az alapító által az alapító okiratban kijelölt sz-mély vagy alapítványi szerv, kijelölés hiányában a kuratórium gyakorolja.

Ha nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

XIV. Az alapító okirat módosítása:

Jelen alapító okiratot az alapító módosíthatja.

Semmis az alapítvány céljának módosítása, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik.

Semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

XV. Az alapítvány megszűnése:

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése:

Az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg,

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód,

c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet, vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy az alapítvány vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítót a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét szükség esetén közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapító a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik szemé-lyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

A jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyona:

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti, azzal, hogy az alapítót megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító által az alapítványnak juttatott vagyont.

Az ezt követően megmaradó vagyon a kuratórium által megnevezett alapítványt illeti meg.

Az alapítvány jogutódlással történő megszűnése:

Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át, csak alapítvánnyal egye-sülhet és csak alapítványokra válhat szét.

Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével.

XVI. Egyéb rendelkezések:

Az alapítvány törvényességi felügyelete:

Az alapítvány feletti általános törvényességi felügyeletet az alapítványt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat az alapítvány döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Az alapítvány feletti törvényességi ellenőrzés:

Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

Vonatkozó jogszabályok:

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény-könyvről szóló 2013. évi V. tv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései az irányadók.

Kelt Egerben, 2014. október 6. napján

Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet
alapító
képviseli: Sándor József igazgató

 

Comments are closed